Mellár: „Rajtam ne múljon a Fidesz leváltása”

Hogyan lett éppen Mellár Tamás az ellenzéki összefogás jelöltje?

Két éve kezdtünk összejárni demokratikus pártok, civil és más szervezetek képviselőivel. Azon gondolkodtunk, hogy Pécsett és máshol hogyan tudnánk széles körben elfogadott hiteles jelölteket állítani. Végül itt vagy visszalépett, akire gondoltunk, vagy kiderült, mégsem támogatja mindenki. Egyszer csak elkezdett minden ujj rám mutatni. Hónapokig mondogattam, hogy öreg vagyok ehhez, meg nem is vagyok politikus. Aztán annyi ronda dolog derült ki a kormányról és a kormánypártokról, hogy tavaly egyszer úgy keltem: lesz, ami lesz, elindulok függetlenként.

A másik ok morális volt. A barátaim annyiszor mondták, hogy "te lehetsz az a hiteles és esélyes jelölt, aki helyben legyőzheti a Fideszt", hogy már nem akartam, hogy rajtam múljon, hogy volt egy lehetőség, de miattam nem ragadtuk meg. Ez egyfajta erkölcsi kötelesség. Furán is indult, kezdetben az LMP és a Jobbik is mellettem állt, aztán amikor már konkrét támogatásról volt szó, elmúlt a lelkesedésük. Talán azt gondolták, hogy majd az ő színeikben indulok, de erről szó sem lehetett. Így érkeztünk el karácsony környékére, amikor az MSZP nem csak támogatásáról, de Tóth Bertalan maga a visszalépéséről is biztosított. Ekkor gyorsultak fel az események, ma pedig már tíz párt támogat. Ezzel együtt mindvégig azt mondtam és természetesen azt mondom ma is: ha lesz integratívabb, esélyesebb jelölt az ellenzéki oldalon, ha ezt mutatja a Közös Ország Mozgalom felmérése, visszalépek.

Az LMP mintha kissé siettetné ezt.

Teljesen nyitott vagyok mindenféle ellenzéki együttműködésre, de nem tudom, mi támasztja ezt alá. Ha a KOM felmérése, amit ők ismernek, én meg nem, akkor nyitott kapukat döngetnek. Ha nem, akkor viszont nem értem. Tíz párt sorakozik fel jelenleg mögöttem, olyanok, amelyek a korábbi választásokon egyedül is jobb eredményeket ért el, mint az LMP. Ráadásul éppen az ő támogatóik körében igen nagy az átszavazási hajlandóság, egy 2017 év végi felmérés szerint sokan támogatnák a személyemet, miközben pártként az LMP-re szavaznak, míg a baloldali szavazók közül jóval kevesebben voksolnának Keresztes Lórántra. Furcsa ez az egész azért is, mert a pártot korábban szakértőként segítettem, akkor meg voltak elégedve a munkámmal. Nem értem, mitől lennék hirtelen alkalmatlan, és nem látom az okát, hogy most, a számok ismerete nélkül elgondolkodjak a visszalépésen.

Kimondottan konzervatív értékeket vall, kiknek a támogatására számíthat a már támogató pártokon kívül?

Konzervatív, keresztény ember vagyok, így fontos lenne számomra, hogy az LMP és a Jobbik is támogasson, ami még nincs meg, de én optimista vagyok. Arra számítok, hogy Pécsett a konzervatív emberek is hiteles jelöltet látnak bennem és az első felmérések szerint értelmiségi körökben elég széles az elfogadottságom. Talán azok közül is sokakat meg tudok szólítani, akik csalódtak a Fideszben, ahogy én is. A Fidesz nagyon elkanyarodott és egyre távolodik azoktól az értékektől, amelyeket korábban képviselt - polgári Magyarország, európai beágyazottság, felzárkózás Nyugat-Európához – ma már mindennek az ellenkezőjét csinálják.

A pártok támogatása egy dolog, de hogyan lesz egy konzervatív ember hiteles és esélyes jelölt a baloldali szavazók körében?

Magyarországon ma a legsúlyosabb problémák nem a bal-jobb tengelyen fogalmazódnak meg: ezek a demokrácia és a nemzeti intézmények visszaállítása, az alaptörvény módosítása, egy új választási törvény, az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszer sürgető reformja. Olyan alapvető dolgokról kell dönteni, amelyek szükségességét a baloldali embereknek is el kell ismernie. De velük együtt azt gondolom, szükség van markáns állami beavatkozásra a piacgazdaságban, persze nem úgy, mint most, mert az csak egy oligarchikus rendszerhez vezetett. A mostani adórendszer antidemokratikus és antiszociális, az ellenkezőjére van szükség. Az Orbán-kormánnyal ellentétben azt vallom: nem hogy nem szabad eltörölni a jóléti államot, de azt ki kell terjeszteni.

A mai magyar politikai viszonyok között értelmezhető még egyáltalán a bal-jobb megkülönböztetés?

Nincs itt jobboldali-baloldali megosztottság, az a kérdés, hogy egy demokratikus úton akarunk-e haladni, felzárkózni és megtalálni a helyünket a globalizálódó világban, vagy bezárkózunk és legfeljebb kelet felé nyitunk. A mai kornak ez a kérdése. A nyugati világ ma a gazdaság fő motorja, a középosztály lecsúszására keresi a választ.

A magyar kormány a rossz oldalra állt ma ebben a kérdésben, ahogy a múlt század eleji világválság idején is. Akkor a német-olasz vonalat követve a totalitárius állam példáját követtük az angolszász modellel szemben. Ma sajnos éppen az angolszász példát követjük, de most ez a Brexit-Trump-féle bezárkózás a hibás válasz, a követendő példa a skandináv országoké lenne a kiterjesztett jóléti állammal és a tudásalapú társadalommal. Talán az ország akkor sem akart fasizálódni, talán most sem vágyik a többség az orosz befolyás növekedésére. Egyszerűen akkor nem álltak ki határozottan ellene, és ha most sem tesszük, könnyen újra az orosz medve karmai közé sodródhatunk, és az idősebbek bizony még emlékeznek rá, hogy ez mivel járt korábban.

Ez lenne tehát a közelgő választás tétje?

Történelmi, sorsfordító időket élünk. Ha a Fidesz kap kétharmados többséget, akkor olyan folyamatok erősödnek fel, amelyek nemzeti katasztrófa felé viszik Magyarországot. Kiléptetik az országot az Unióból, vagy egyszerűen kiutálnak minket. Bárhogy történik meg, ez óhatatlanul a keleti szomszédok felé lök minket. Erre is játszik az Orbán-kormány, különben miért atomerőműbe fektetne 2018-ban, miért drága hitelből és miért az oroszokkal, mikor a gázt és az olajat is tőlük vesszük? Miért növelik tovább az energiakitettségünket egyetlen hatalomnak?

Közgazdászként hogy látja: vissza tudja fizetni Pécs az állami támogatást?

Ha minden változatlan marad, a városvezetés, a koncepciótlanság, a kétségbeesett tűzoltás, akkor erre semmi esély, sőt, csak tovább süllyed a város a mostani spirálban. Abból az ördögi körből kellene kitörni, hogy azokat az embereket adóztatjuk meg egyre jobban, akikből egyre kevesebb van. A mostani egy defenzív megoldás, és az állami segítség sincs ingyen.

Hiába rója ki a város az adókat, azt már az állam szedi be, ráadásul olyan ingatlanokra kerül jelzálog, mint a Kodály Központ. Olyan gazdaságpolitika kellene, amelyben a vállalkozók száma nő és az adókat csökkenteni lehet. Persze le kellene számolni a hatalmas pazarlásokkal, a finoman szólva is kevéssé átgondolt elképzelésekkel, mint a hadipark vagy az étterem tetejére tervezett korcsolyapálya. Ehelyett tőkeállomány-növelésre, termelő beruházásokra, de leginkább végre koncepcióra lenne szükség, elképzelésre, ami a város adottságaira épít.

Az elmúlt években a mostani vezetésnek annyi jutott eszébe, hogy valami összeszerelő üzemet hoznak ide, meg hogy majd Pestről megmondják, mit kellene csinálni. Meg is mondták, adtak is pénzt, de azt a pesti vállalkozók el is költötték. Látványosan nem működött az a séma, hogy ha fideszes a város és az ország vezetése is, akkor minden rendben lesz: meg kell nézni Szegedet, hol tartanak. Pécsnek is megvannak a lehetőségei, csak be kellene kapcsolni az ország vérkeringésébe és dél felé a nemzetközibe. Ha egy új vezetés tudna felállni, megfelelő szakemberekkel, akkor meglenne az esély, ha nem is lenne könnyű az első időkben.

Milyen kampányra számít, mivel rukkolhatnak elő az ellenfelek démonizáló professzori leveleken és soha nem létezett aggódó társaságokon kívül?

Nem tudom elképzelni, miket próbálnak majd kitalálni. A magánéletem egyszerű és nyilvánvaló, az első házasságomban élek. 40 évig tanítottam az egyemen, erre soha nem volt panasz, az MTA doktori címemet is ide értve soha nem jutottam pozícióhoz, amelyhez nem volt meg a végzettségem. Kritikus voltam már a rendszerváltás előtt, nem léptem be a kommunista pártba. Kellermayer levelére egyébként válaszoltam, bár a lap, amely azt lehozta, az enyémet már nem közölte, nem is indokolták meg, miért, ez szerintem súlyos sajtóetikai vétség.

Professzortársammal ellentétben úgy látom, hogy Isten a fehér keresztényeket nem teremtette különbnek, a Szentírásban nincs apró betűs rész a „szeresd felebarátodat” pont alatt. Ha elkezdünk gyűlölködni, mert a Jóisten is a Kárpát-medencébe szánt minket, tévúton járunk. Akik valóban háborús menekültek, azoknak igenis átmeneti segítséget kell nyújtani, ez a keresztény magatartás. Egy társadalom nem tud jó lenni és jól működni, ha a szeretet helyett a gyűlölet irányítja, a gyűlölet megöli a lelket. Sokszor sok mindenki megbántott, de soha nem tudtam gyűlölni őket, így derűsebb életet tudok élni.