Somogyban és Tolnában már megjelent a nyugat-nílusi láz
Baranya egyelőre idén még kimaradt a fertőzésből, ám a környező megyékben már ott a láz. Szerbiában idén eddig 11 fő halt bele a megbetegedésbe.
Az európai uniós Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) összesítése szerint (mely az augusztus 10-16. közötti adatokat tartalmazza) hazánkban a múlt héten 16-an kapték el a nyugat-nílusi lázzal.
Pécsi virológus: most van a nyugat-nílusi láz szezonja Magyarországon
Augusztustól szeptemberig tart az az időszak, mikor a csípősszúnyogok létszáma eléri a maximumot, ezek a vérszívók pedig hordozhatják a nyugat-nílusi lázat. Szerbiában már több halálos áldozata van a kórnak, sem gyógyszer, sem oltás nincs ellene. A vírust őshonos fajok is terjeszthetik, Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa szerint a veszélnyek most van szezonja hazánkban.
A 16 fős létszámból öten Bács-Kiskun, hárman Pest megyében, ketten pedig Budapesten élnek a hvg.hu cikke szerint.
Hazánkban az uniós szervezet adatai szerint július közepén (a 29. héten) Fejér megyében találtak egy megbetegedést, majd a 30. héten Veszprém és Csongrád megyékben egy-egy, míg Hajdú-Bihar megyében kettő megbetegedést észleltek.
A 31. héten Pest és Bács-Kiskun megyékből egy-egy, valamint Hajdú-Biharban már 5 megbetegedést figyeltek meg, a 32. héten a következő megyékből jelentették a betegség feltűnését:
(Veszprém és Fejér megyékben maradt az egy-egy esetszám.)
A 33. héten (azaz augusztus 13-19. közt) a következő volt a helyzet a magyar megyékben:
Plusz az Eszék-Baranya zsupánság területén is egy eset jelent meg a 33. héten.
Magyarországon idén eddig senki sem hunyt el a nyugat-nílusi láz következtében, noha a múlt heti megbetegedések számában az unióban vezető helyen állunk (Görögországban 15-en, Romániában 8-an, Horvátországban ketten betegedtek meg).
Az elmúlt héten ennél több megbetegedés csak Szerbiában történt (amely nem uniós állam), ott 24-en kapták el a nyugat-nílusi lázat. Szerbiában eddig 11-en haltak meg a megbetegedés következtében.
A szúnyogcsípést kell megelőzni
Az MTI-n még augusztus 2-án jelent meg Molnár Zsuzsanna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának osztályvezetőjének nyilatkozata a - szerbiai - megbetegedések kapcsán.
Molnár szerint a a vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed.
A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak - közölte az osztályvezető.
A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.
Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.
Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.
Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak az egészségügyi szervek itthon
Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Mivel most korábban kezdődött a szezon, idén akár több is lehet a megbetegedések száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.
Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül - mondta el az MTI-nek az osztályvezető.