A pécsi vasútállomástól nem messze álló étteremben tartott fórumot a Mindenki Pécsért Mozgalom kedd este a lakhatásról, lakásszegénységről. Az eseményen Konkoly-Thege Júlia (A Város Mindenkié), Cserfainé dr. Kovács Ágnes önkormányzati képviselő (MSZP-Forum Sopianae Egyesület, a népjóléti bizottság tagja), Simor Hajnalka (Premier housing Kft. ingatlanközvetítője), Tistyán László szociológus és Varga Péter szakértő (az önkormányzat Lakhatási Munkacsoportjától, volt önkormányzati képviselő) szólaltak fel. A rendezvényt Ágoston Andrea moderálta.

Mellár Tamás országgyűlési képviselő elöljáróban elmondta, ismét vele vannak tele a kormánypárti lapok Pécsen, hogy magánosítaná az egészségügyet és az oktatást, de szerinte ezt a Fidesz akarja végrehajtani. Mindenestre annak örült, hogy nyilvántartják, mert "nyilván tartanak tőlem" - idézte fel a Kontroll Csoport egyik híres dalának dalszövegét. Úgy vélekedett, ez is azt mutatja, hogy fontos kérdésekről beszél a mozgalom.

Lakni nem olyan egyszerű

A bevezető után a résztvevők kaptak szót: Konkoly-Thege Júlia a lakhatási szegénység és a lakhatási válság közti különbséget vázolta fel (előbbi csoportba sorolják azokat, akiknek ugyan van hol lakniuk, de a lakás nem túl komfortos, tartozásaik vannak, stb.), és hozzátette, az AVM általában az utolsó mentsvár, akiket az ilyen gondokkal küzdők megkeresnek. Mint elmondta, Pécsen 4 ezer önkormányzati lakás van, ebből 1000-nél nincsen már szerződése a bérlőknek, miközben idén már 700 millió forintos lakbérhátralék jött össze. Hozzátette, próbálnak hatni az önkormányzatra, hogy ne piaci alapú bérleti díjként számoljon azokkal szemben, akiknek tartozása van, hanem maradjanak a szociális alapú bérleti díjtételeknél.

Varga Péter elmondta, hogy az önkormányzat és a vele ergyüttműködő szervezetek már elértek kisebb sikereket a lakásszegénység kezelésében, ám azt is elismerte, hogy még messze van a probléma megoldása. A lakásrendelet módosításának is egyik kezdeményezője volt, és mint hozzátette, kettős célt kell szem előtt tartania az önkormányzatnak: egyrészt segíteni kell azokat, akik már nem tudják fizetni a lakbért és közüzemi számlákat, de másfelől védik is a saját vagyonukat, mert senki nem lakhat ingyen. Ezek mellett próbálnak segíteni a nehéz helyzetben lévő családoknak - vázolta.

Cserfainé dr. Kovács Ágnes arról beszélt, hogy utánanézett az önkormányzati lakásállomány műszaki állapotának. Mint elsorolta, Kertvárosban az önkormányzati panellakások kezdenek lerobbanni, mert nem volt felújítás; a volt Fema környéki téglalakások még viszonylag jónak mondhatók. Uránvárosban elsősorban téglaépületekben gázfűtéses lakások vannak, ezek szinte már átlag alattiak.

A belvárosban főképp udvari lakások vannak önkormányzati tulajdonban, ezek egy része szinte lakhatatlan, de a többi sem jó állapotú. Meszesen a Komlói út környékén gázfűtéses lakások vannak, ezek komfortosak, de kicsik. A Hősök terén és Györgytelepen uniós pályázatokból történtek felújítások, ezek mostanra komfortos besorolásúak, de nem az igazi a helyzet - viszont a felújítások még folynak. A külterületi részeken a legtöbb önkormányzati lakás komfort nélküli és nincsenek felújítva. Üresen 350 lakás áll, de ebből 60-80 az, ami lakható. A többi olyan rossz állapotban van, hogy már lebontásra ítélték őket - vázolta fel a helyzetet.

Tistyán László elmondta, Pécs lakáshelyzetéről szólva nem lehet csak a szociális lakhatásról beszélni, mivel ez a 72 ezernél több lakás 5 százaléka. A baranyai megyeszékhelyen idén januárban durván 145 ezer ember élt, ha a két számot egymáshoz viszonyítjuk, a papírforma szerint minden lakásra 2 ember jut. A magyar mérce szerint a pécsiek kb. 20 százaléka zsúfolt lakásban él. Ha uniós mércét néz, akkor kb. 40 százalékról lehet beszélni - sorolta.

Tistyán szerint Kertvárosban egy négyzetkilométerre 10 ezer lakos jut, ez az egyik legsűrűbb az országban, de a Mecsekoldal is zsúfolt ilyen szempontból. Rengeteg olyan lakás van, amelyben egy ember él, akinek ez nehéz teher, de nem tud szabadulni a lakástól, és nincsenek nagyon olyan programok, amik a lakásmobilitást segítenék - mondta el.

Simor Hajnalka ingatlanközvetítő a piaci oldalról közelítette meg a lakhatás kérdését. Mint elmondta, ügyfeleik fele pécsi külföldi hallgató, a másik fele viszont helyiekből áll. Valóban sok tehetős külföldi hallgató él Pécsen, de sok olyan hallgató van (például Nigériából), akik egy évet kapnak a kollégiumban, utána viszont menniük kell, és összesen 40 ezer forintjuk van lakásbérlésre. De ilyen árszinten keresnek helyi és magyar családok is - érzékeltette a helyzetet és hozzátette, szezon végén 300 üres lakásuk maradt, mert a tulajdonosok drágán kínálták a lakásokat.

Pontrendszer és "sorbanállás"

Cserfainé elmondta, az önkormányzat évente 5-10 lakást hirdet pályázatban a 60-80 lakásból, de a pályázónak kell mindent felújítani és 700 ezer forintos önrész is kell, valamint erkölcsi bizonyítvány (ez előnyt élvez) és érvényes lakhatási szerződése is szükséges. A rossz helyen lévő és rossz állapotú lakásokra alig akadnak pályázók, míg a frekventáltakra többen is. Elsősorban azok kapnak lakhatást, akiknek gyereke van, akik egyedül élnének, ők általában kiesnek a lehetőségből. A nagycsaládosok is nehéz helyzetben vannak, mert maximum 1,5-2 szobás lakások vannak, ahová nem lehet őket elhelyezni. Pécs lakosságszámának csökkenése is ide köthető, mert a fiataloknak nem tud az önkormányzat lakhatást biztosítani. Az önkormányzatnak nagyobb lakásokat sem ártana venni - sorolta.

Konkoly-Thege Júlia ezt annyival egészítette ki, hogy kétfajta lakásigénylés létezik: van a "sorbanállás", amikor beadják a lakásigényt és azt 5 évente meghosszabbítják, közben pedig várnak a kiutalásra. A pályázati rendszer a másik ág, ebben viszont nem szerepel az előnyként, hogyha valakinek gyermeke van. Azt is hozzátette, tényleg borzasztó állapotban vannak az önkormányzati lakások, amik addig vannak egyben, amíg laknak bennük. Azt is felvetette, hogy az önkormányzat nem annyira forgatja vissza a befolyó önrészeket a lakásállomány felújítására.

Varga Péter erre tromfolt, szerinte a pontrendszer arra vonatkozik, hogy az önkormányzat úgy akarja kiadni a lakásokat, hogy azt felújítják az igénylők. Hozzátette, az önkormányzat a befizetett önrész felét visszaforgatja, valamint jelenleg is folyik egy adósságkezelés, amely a megszűnt szerződésesekre és azokra is vonatkozik, akiknek a bérleti szerződése tartozás miatt a megszüntetés környékén áll.

Mint elmondta, jelenleg deficites a lakhatási rendszer, átlagban 13 ezer forint a bérleti díj, de a piaci bérleti díj sem éri el a 40 ezer forintot. Elismerte, a rendszert strukturálisan kell átalakítani, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Arra is kitért, hogy jelenleg 1800 körül van az érvényes és hivatalos lakásigénylések száma.

Konkoly-Thege Júlia szerint kiszámíthatatlan és ellentmondásos a lakásgazdálkodás és a lakásrendelet, ráadásul papíralapon van a regiszter, ez is nehezíti a munkát - de a lakosság bizalmát sem erősíti.

Tistyán László közbevetette, innovatívvá kell tenni a lakásgazdálkodást, mert jelenleg zsákutca felé haladnak a dolgok, a szegény emberknek csak úgy jut önkormányzati lakhatás, ha sokat költenek egy felújítandó bérleményre.

Angol minta és az idős rokkantak kérdése

A közönség is hozzászólhatott a témákhoz: egy hölgy szerint az angol mintát kellene a piaci lakáskiadásnál követni (az ingatlanforgalmazó havi szinten felméri és dokumentálja a lakások állapotát a tulajdonosok felé), mert sokkal több lakás lenne kiadó a városban, csak sokan nem merik az egyetemistáknak albérletbe adni, mert tartanak attől, hogy lelakják a lakásokat.

Egy férfi azt hozta fel, hogy több idős rokkant önkormányzati lakást bérlő (akiknek hat havi tartozása felgyűlt) kapott olyan értesítést nemrég, miszerint álljanak neki az adósságuk rendezésének - ők most nem tudják, hogy mi lesz velük, mert normális tájékoztatást nem kaptak a városházától.

Varga Péter a hozzászólásokra válaszul elmondta, az önkormányzat vélhetően vonzó szociálpolitikát folytatott az elmúlt években, ugyanis a megyéből és messzebbről is sok család érkezett Pécsre lakni - viszont több az igénylő, mint ahány lakás van. Azt is hozzátette, az önkényes lakásfoglalók miatt is lassul a lakáskiutalások üteme. A második kérdezőnek külön is válaszolt: szerinte 7-800 érintettről van szó, Ágoston Andrea erre vetette közbe, hogy ők ezernél is többről tudnak. Varga szerint akik ilyen levelet kaptak, azoknak fel kell venni az önkormányzattal és a különféle segítő szervezetekkel a kapcsolatot a helyzet kezelésére.

Az is elhangzott, hogy az önkormányzati lakásrendelet szerint azok, akiknek hat hónapnál több tartozásuk van bérleti díj, vagy közüzemi tartozás formájában, azok nem kaphatnak többé önkormányzati lakást, ha nem rendezik a kintlévőségeket.

A közönségből Kunszt Márta, a DK önkormányzati képviselője is felszólalt. Mint elmondta, a rendelet elfogadásakor 1400 bérlőről tudtak, akiknek már akkor hat hónapnál nagyobb tartozásuk gyűlt össze. Elvileg van türelmi idő, és adósságrendezés, de arról nem volt szó, hogy akik több milliós tartozást halmoztak fel, azok miből fogják ezt tudni fizetni. Szerinte a rendelet miatt az az eljárás alakulhat ki, hogy pofára osztályozzák, ki maradhat az adóssága ellenére, és ki az, akinek ki kell költöznie. hozzátette, tényleg koncepcióváltásra van szükség, az önkormányzatnak pedig olcsó és komfortos lakásokat kellene építenie.

Varga Péter a felvetésekre reagálva elmondta, a lakásrendelet nem azt tartalmazza, hogy hat hónapnál nagyobb tartozással bírók nem kerülnek utcára automatikusan, csak feltételes módban szerepelt, hogy felmondhatják a bérleti szerződéseket. Hozzátette, nem történt kilakoltatás, a jogi státusz változik csak ilyen esetekben, kevesebb jogosítványa marad a bérlőknek, ha nagyobb összegű tartozásuk van. Mint kifejtette, jelenleg is több olyan, kisgyerekes családot helyeznek át kicsi lakásokból nagyobba, akiknek tartozásuk van. Arról is beszélt érintőlegesen, hogy folyamatban van a kétlépcsős bérletidíj-rendszer kialakítása. Abban igazat adott Konkoly-Thege Júliának, hogy az önkormányzati gyakorlaton is változtatni kell.

A Város Mindenkié aktivistája nem osztotta Varga optimizmusát, szerinte a rendeletmódosítással a szakadék felé rohannak. Hozzátette, a szerződésmódosítás mellett az is benne van a rendeletben, hogy addig nem kötnek új szerződést, amíg nem lesz nullás tartozás. Ráadásul az adósságkezelést (az állam szállt be a rendezésbe) is eltörölték pont ugyanazon a közgyűlésen, amikor a rendeletet módosították. Arra is kitért, hogy ugyan több támogató program fut a városban, ám vannak olyan környékek, ahová ezek a programok, de még az önkormányzat sem jutott el.

A pécsi "Távol-Kelet"

A közönségből egy férfi Pécs "Távol-Keletének" (Vasas, Somogy, István-akna - helyzetét vázolta. Mint elmondta, az utóbbi helyen már kritikus a helyzet, a szennyvíz az utcán folyik, és fényes nappal is történnek betörések, a rossz lakhatási körülmények kiahatnak a közbiztonságra is.

Egy másik férfi azt vetette fel, hogy a Lánc utcában körülbelül 60 lakás van üresen, azokkal is kezdeni kellene valamit.

Cserfainé elmondta, a népjóléti bizottságban nagyon sokszor nehezen látnak egy-egy igénylés mögé, holott kérik, hogy ezt tegyék nekik lehetővé. Az önkormányzati képviselő szerint prioritásokat kellene a városvezetésnek felállítani, az önkormányzati lakásokat folyamatosan kellene felújítani, mint ahogy az utakat is rendbe kell tenni.Hozzátette, kár, hogy a városvezetés részéről nincs itt senki, aki ezekre válaszolhatna.

Lakásokat kell építeni

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője arról beszélt, hogy ugyan az állam átvállalta az iskolák fenntartását egy ideje, de nem lehet látni, hogy a városvezetés mire költötte az itt felszabadult forrásokat. Az építményadót is megemlítette, mint botrányos eljárást és hozzátette, ennél az adónemnél sem látszik, hogy mire költik el. Hozzátette, az önkormányzat sok éve lemondott a szociális területről is és kiszervezte azt, és hiányzik az önkormányzati lakásépítés.

Cserfainé dr. Kovács Ágnes a felvetésre elmondta, az idősek elhelyezésének szükségességét is át kell beszélni, mert egyre többen lesznek, még sincs normális önkormányzati lakókörnyezet kialakítva a számukra. A nyugdíjasházban például 14 lakás áll üresen azért, mert felújításra várnak. Ráadásul még a várólista is hosszú - sorolta.

Varga Péter kapta meg ismét a hálátlan szerepet, hogy az önkormányzat mundérját védje. Mint kifejtette, István-aknán jelenleg is folyik egy több százmilliós uniós program, az önkormányzati lakásokat felújították már, a szennyvízelvezetés rendbetétele jövőre van beütemezve. A Lánc utcában ebben a hónapban indult el egy olyan program, amely megváltoztatja az utcát - magyarázta, és hozzátette: a lakásrendeletben nem szerepel, hogy a tartozással bírókkal nem kötnek új bérleti szerződést. Konkoly-Thege Júlia szerint viszont nem a Varga által idézett pontban, hanem egy másikban szerepel ez a kitétel.

Az elfolyó pénzek és a közbizalom

Körömi Attila (Momentum) is felszólalt, szerinte ha nincs lakhatás, akkor népességfogyás van, Pécs és Miskolc főképp terhelt ebből a szempontból. Úgy vélekedett, a régi lakásgazdálkodási elképzeléseket át kellene nézni, mert lehetnek jó ötletek, amik nem valósultak meg. Arra is kitért, hogy a pécs-keleti rehabilitációs program már nem odázható el.

Úságírói kérdésre, hogy hova folyhat el a pénz (évi kb. egymilliárdról van szó), és kinek mit kellene felújítani (egy hölgy arra kérdezett rá, hogy a vegyes tulajdonú társasházakban egy bérlőnek mit kell és szabad felújítani, és mi az, ami a városháza feladata lenne), Varga Péter azt válaszolta, utóbbinál egyedi a dolog, a bérleti szerződéstől függ. Azt is elmondta, 480 millió forintot fogadott el az önkormányzat a lakásgazdálkodási rész működtetésére. Egy újabb kérdésre, mely az elfolyó pénzekről szólt ugyancsak, Varga azt válaszolta, hogy nem folyik el pénz a rendszerből. A közönség ezt nem annyira hitte el. Egy hölgy arra kérdezett rá, hogy mi a helyzet a lődombi kiskertekben élőkkel, de erre már nem hangzott el konkrét válasz.

Ágoston Andrea zárszóként elmondta, újabb fórumot fognak szentelni a kérdésnek a közeljövőben. Konkoly-Thege Júlia szerint jó lenne rendet vágni az önkormányzatnál, hogy kihez is tartozik ez a terület, mert jelenleg több osztály, bizottság is érintett. Cserfainé dr. Kovács Ágnes úgy vélekedett, sok kérdésre ők sem tudnak mit felelni, mert ők is erre várják a választ a városvezetéstől. Simor Hajnalka összefoglalásképp elmondta, közgazdászként úgy látja, átláthatóbb rendszer lenne a megoldás az önkormányzat részéről. Az ember szívesen fizet, ha nyomon követhető módon lehetne látni, hogy mire is mennek el a befizetések, adók, a közbizalmat is növelné ez.