A dolgozók fele él minimálbérből a Dél-Dunántúlon

A portfolio.hu egy pénzügyminisztériumi dokumentumra hivatkozva arról cikkezett, hogy 2018-ban Magyarországon a vállalati szektorban dolgozók 42,4 százaléka kapott minimálbért vagy garantált bérminimumot.

"A Pénzügyminisztérium KSH adatokon végzett becslése szerint a vállalatok körében az alkalmazottak 42,4%-át érintette 2018-ban a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Ez csaknem egyenletesen oszlott meg: 21,4%-ot, vagyis 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér emelése és 21%-ot, vagyis 436 ezer munkavállalót a bérminimum növelése.

Vagyis tavaly összesen 879 ezer munkavállalónak a bérét kellett növelni a vállalati szférában azért, mert emelkedtek a legkisebb bérek" - olvasható a cikkben.

A lap munkaerőpiaci szakértőket is megkeresett, akik szerint az állami szférában még olyan 230-250 ezer olyan munkavállaló van, akik minimálbérből vagy garantált bérminimumból élnek meg - erre azonban nem terjedt ki a minisztériumi elemzés.

Ha őket is hozzáadjuk a 879 ezres vállalati szférához, akkor olyan 1,1 millió emberrel lehet számolni, akiket érintett a minimálbér emelése.

A Pénzügyminisztérium dokumentuma nem terjedt ki az egymilliónál nagyobb létszámú önálló vállalkozókra (akik közt ugyancsak lehetnek olyanok, akik minimálbér környékén keresnek), valamint a 150 ezres közfoglalkoztatotti rétegre (akik pedig a minimálbér alatt keresnek jóval).

"A legkisebb bérek emelése azokat is érinti, akik valamivel a törvényi minimum felett kerestek, de az emelés miatt az ő bérüket is növelni kell (hogy ne essenek az új, megemelt legkisebb bérek alá)" - olvasható a cikkben.

A lap szerint a minimálbérből élők aránya a dolgozó népességen belül területileg nem kiegyensúlyozott: a nyugati megyékben és Budapesten kisebb az arányuk, mint a keleti és déli megyékben.

Budapesten 32 százalék, Pest megyében (a közép-magyarországi régióban) 34,2 százalék, a közép- és nyugat-dunántúli régiókban az összesítés alapján olyan 40 százalék körüli a legkisebb bérből élők aránya a dolgozó népességen belül.

Az észak-magyarországi és dél-dunántúli régiókban, az alföldi megyékben már 50 százalékot éri el az arány.

Baranya megyében a portfolio.hu cikke szerint 46 százalék, Tolnában 50 százalék fölötöt egy kicsivel, míg Somogyban a dolgozó népesség olyan 56 százaléka él minimálbérből, vagy garantált bérminimumból.

A lap összesítése szerint a vállalati szférán belül "a legrosszabbul fizető szektorok között van a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, és a feldolgozóipar egyes alágai, mint például a textília és ruhagyártás vagy az élelmiszer, ital, és dohánytermékek gyártása."

Ezekhez még hozzá kell tenni, hogy

"a termelékenységgel összhangban a kisebb vállalatok sokkal nagyobb arányban fizetnek alacsony bért a nagyobb cégekhez képest. Miután jellemzően a magyar cégek kicsik, míg a külföldiek nagyobbak, így ez a kettősség a hazai-külföldi vállalatok között is megjelenik"

- olvasható a lapban.