Megint megy a paláver a Norvég Civil Alap körül - régiós civileket is érinthet
Beleszólna a kormány a Norvég Civil Alaptól érkező és a civil szervezeteknek járó pénzek elosztásába, ám ennek nagyon nem örülnek azok az országok, ahonnan a pénz érkezik. Ha nem sikerül megállapodni, közel 70 milliárdtól eshet el az ország.
Beintett a kormány a Norvég Civil Alapnak megint, a Magyar Narancs cikke szerint ugyanis van némi vita a magyar kormány és az alap között.
A lap szerint már csak a magyar kormány nem egyezett meg az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, amelyben átszámítva 69,1 milliárd forint jutna Magyarországra. Az alap kilenctizedével a magyar kormány rendelkezne, olyan feladatokra mehetne innen fejlesztési forrás, mint például energiahatékonyság, örökségvédelem, kutatásra, vállalkozások ösztönzésére, stb. A maradék egytizedet (körülbelül 7 milliárd forintot) a civil szervezetek kapnák meg. És ezzel van a baj.
Mint ismert, 2014-ben a választás utáni nyáron a kormány nekitámadt az Ökotárs Alapítványnak (ez a szervezet kezelte azt a konzorciumot, mely a civil pénzeket osztotta el), mondván nem pártfüggetlenek. Az alapra és pár másik civil szervezetre ráhívták a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a rendőrséget és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, de végül az ügy a vádemelésig sem jutott el. Viszont a norvégok egy kicsit elzárták a pénzcsapot, miután a kormány bekavart a pénzek elosztásába. |
A Magyar Narancs szerint most azon megy a huzavona, hogy a magyar kormány a civil szervezetekre jutó forrás elosztásába is beleszólna, ez viszont a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem tetszik.
A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában
- mondta el a norvég külügy szóvivője, Per Bardalen Wiggen a lapnak.
A magyar kormány részéről tárgyaló Innovációs és Technológiai Minisztérium a lap konkrét kérdéseire csak általánosságban válaszolt a két fél közti nézetkülönbségről:
"Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal."
A Magyar Narancs szerint, ha maradnak az ellentétek a civil pénzek elosztásáról, az akár veszélybe sodorhatja az egész 69,1 milliárdos összeget (melyet amúgy az uniós szabályok szerint 2024-ig lehet felhasználni). Az előző, 2009-14 közti programban végül körülbelül 15 milliárd forint maradt benn.
A Dél-Dunántúlon 34 szervezet részesült anno a Norvég Civil Alap pénzeiből
Az Emberség Erejével Alapítvány (EEA) a Facebook-oldalán közölte, hogy az előző támogatási ciklusban (2009-2014) a régióból összesen 34 civil szervezet részesült közvetlenül a Norvág Civil Alap pénzéből - az egyik maga az EEA volt.
- olvasható a Facebook-bejegyzésben.
De például a Zsolnay Negyed körüli terület rehabilitációja is ebből a pénzből ment volna, és ez a projekt például késedelmet szenvedett, mikor a kormány lépései miatt felfüggesztették a civil alap finanszírozását. Akkor az LMP úgy számolt, hogy Pécs körülbelül 350 millió forinttól eshet el, ha nem oldódik meg a kakskodás (végül lett megoldás). De például a siklósi vár 2011-es felújításában is volt norvég alapos pénz.
