Tizenharmadszor emlékeztek meg közösen az elhurcolt baranyai zsidókról
A Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Sant’Egidio Közösség szerdán tizenharmadik alkalommal tartott közös megemlékezést és felvonulást a városunkból 1944-ben elhurcolt zsidó polgárok emlékére. Nehéz volt nem áthallásokat találni az elhangzott beszédekben.
1944. május 8-án alakították ki Pécsett a MÁV-bérházban és a környező utcákban a zsidók számára azt a gettót, amelyből először a Lakics-laktanyába, majd július 4-én Auschwitz-Birkenauba hurcoltak el mintegy négyezer ártatlan férfit, nőt és gyermeket. A Dunántúl című újság május 9-én adta hírül a gettó megnyitását.
A megemlékezés és felvonulás – amely az elhurcolt zsidók útját eleveníti fel évről évre - este hat óra után indult a Ferencesek Templomától. A menet tagjai táblákat vittek magukkal, jellemzően a náci haláltáborok neveivel. A felvonulók között voltak pécsi-baranyai egyházi vezetők, Páva Zsolt polgármester, Mellár Tamás és Hoppál Péter, Pécs parlamenti képviselői, Tóth Bertalan és az MSZP több pécsi politikusa is.
A zsinagóga előtt Udvardy György pécsi megyéspüspök kezdte a megemlékezések sorát. Mint mondta, az emlékezés célja önmagunk, identitásunk felfedezése, segít elengedni azt, ami nem való hozzánk.
Hoppál Péter felszólalásakor civil aktivisták a „Hoppál, szerinted is migráns a cigány?!” feliratú táblát tartották a magasba. A fideszes parlamenti képviselő egyebek mellett arról beszélt, hogy ha az állam külső hatalmaknak akar megfelelni, az napjainkban is súlyos kérdéseket vet fel. Szólt arról is, hogy mihez vezetett az, ha elég volt utasítást adni, hogy az osztályellenséget el kell pusztítani.
Nagy János, Sant'Egidio Közösség vezetője a korabeli propagandasajtó szerepéről is beszélt. Mint mondta, az akkori propagandalap, a Dunántúl az események tragikus végkifejletéig a halálra ítélt zsidó polgárok ellen hangolta a közvéleményt. A közösség vezetője szólt arról is, hogy emlékezni csak szabadságban lehet. Márpedig Európában ma olyan, eltemetettnek hitt szellemek kelnek életre, mint a fasizmus, a rasszizmus és a nácizmus. Kiemelte azt is: 1944-ben nem egy másik világvallás, hanem a nacionalizmus pusztított.
Schönberger András pécsi főrabbi szerint ha tudni lehetne, hogy miért törnek ki háborúk, talán meg is lehetne előzni őket, ám a végük mindig az, hogy a mélyből kell az embernek feltörni.
Goldmann Tamás, a MAZSIHISZ alelnöke a megemlékezés befejezéseként egy perc közös néma emlékezésre kérte a résztvevőket, akik ezután az emlékezés virágait és köveit helyezték el a zsinagóga melletti domborműnél.
A megemlékezésről további fotókat a galériánkban mutatunk:
[gallery="122" picture="11722" title="Az 1944-ben elhurcolt zsidó polgárokra emlékeztek Pécsen"]
