Új gyülekezési törvény jön - fuccs a pécsi tüntetéseknek?
Változik a gyülekezésről szóló törvény, elég nagy gumiszabályokat sikerült beleírni ahhoz, hogy a jövőben tüntetéseket lehessen ellehetetleníteni a magánélet sérthetetlenségére hivatakozva. Ha így fogadják el a Parlamentben a törvényt, akkor Pécsen például a Széchenyi téri megmozdulásoknak is lőhetnek.
Úgy gyülekezési törvényt készített az 1989 óta érvényben lévő, és többször módosított helyett Trócsányi László igazságügyi miniszter - olvasható a hvg.hu cikkében.
Az új törvény - ha elfogadja a Parlament - október elsejével lépne életbe, és több ponton is teljesen újraszabályozza a gyűlések, rendezvények tartásának területét.
Az első ilyen, hogy az is gyűlésnek minősül, ha két ember hangosan vitatkozik politikáról az utcán, és ehhez mondjuk többen is csatlakoznak.
| A törvényjavaslat meghatározása szerint gyűlésnek a következő számít:
"E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel." |
Gyűlést magyar állampolgár, illetve EU-s állampolgár szervezhet, valamint olyan harmadik országból származó, aki bevándorolt, illetve letelepedett státuszú.
A gyűléseket legalább három hónappal előre be kell jelenteni, de legkésőbb a résztvevőknek szóló meghívás előtt 48 órával le kell jelenteni a rendőrségen. Ez alól természetesen kivételt képez a "spontán gyűlés" és "sürgős gyűlés", amelynél nincs ilyen jellegű időkorlát.
Ha egy helyszínre két rendezvényt jelentenek be, akkor az eljáró hatóság az elsőként bejelentettet engedélyezi - Pécsen ebből a múltban többször is probléma adódott, mikor az önkormányzat, vagy önkormányzati cég "véletlenül" már hónapokkal egy-egy jelesebb dátum előtt lefoglalta szinte az összes belvárosi teret.
Az új törvényjavaslat szerint bárhová lehet gyűlést és rendezvényt szervezni, amely közterületnek minősül (ingatlannyilvántartás szerint is), ám azokat az eljáró hatóság több okra hivatkozva is betilthatja:
Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására.
Erre hivatkozva ugyanis például Pécsen a Széchenyi téren sem lehet gyűlést tartani, ugyanis annak hangja esetlegesen megzavarhatja a ciszterci gimnázium kollégiumában élő diákokat.
A gyűlést tiltó határozatot pedig csak a közigazgatási perben lehet megtámadni majd, más jogorvosltnak nincs helye.
(Gyűlést egyébként magánterületen is lehet tartani, ehhez viszont előzetesen kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása.)
A gyűlésekre a törvényjavalsat szerint nem lehet lőfegyvert, szúró-vágó eszközt, emberi élet kioltására és sérülések okozására alkalmas eszközt bevinni, nem lehet továbbá erőszakot közvetítő félkatonai jellegű egyenruhában vagy ahhoz hasonló ruházatban menni, és nem lehet az arcot eltakarni.
"Feloszlatni akkor lehet egy gyűlést, ha erőszakossá válik, vagy ha egyébként megtiltották.
A szervezőknek kártérítést kell fizetnie, ha a gyűlés során valamiben kárt tesznek, és ha nem bontják el az építményeket, nem gondoskodnak a szemét felszedéséről és a plakátok eltávolításáról, akkor közigazgatási bírságot is kaphatnak, 5 000 és 50 000 forint között. Aki viszont másokat akadályoz a részvételben, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de a gyűlés akadályozása, megzavarása is egy évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után" - olvasható a cikkben.
