Újra jöhetnek a képesítés nélküli tanárok a PDSZ vezetője szerint
Ha így halad az oktatásban a mostani kurzus, hamar elfogynak a képesítéssel rendelkező tanárok a PDSZ vezetője szerint, aki úgy látja, hogy ismét eljöhet a képesítés nélküli pedagógusok kora.
Borúsan látja az oktatás jövőjét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Tamás a Magyar Hang (az egykori Magyar Nemzet utódja) portálon megjelent interjúrészletben arról beszélt, hogy ha holnaptól egymillió forintra emelnék a tanárok fizetését, és a legjobb emberek jelentkeznének a pályára, akkor is 6-7 év kell ahhoz, hogy ők oktatóként megjelenjenek.
Eddigre viszont a pedagógusok nagy része eléri a nyugdíj-korhatárt, és rengetegen eshetnek ki a rendszerből.
Szűcs szerint a nagyfokú kiesés miatt óraszám-csökkentés és a munkateher növekedése vár a tanárokra, miközben az is várható, hogy sokan nyugdíjasként térnek vissza dolgozni.
Már ha visszatérhetnek, hiszen az állami iskolákban dolgozók ezt csak úgy tehetik meg, hogy a munkabér ellenében a nyugellátásukat elveszítik - erről még tavaly beszélt a Pécsi STOP-nak Nagy Erzsébet, a PDSZ regionális ügyvivője. Az egyházi és alapítványi iskolák ennél jobb helyzetben vannak, hiszen rájuk úgy vonatkozik a kormányrendelet, hogy a nyugellátás mellett megkaphatják a munkájuk utáni bért. |
Szűcs szerint az is előfordulhat egy pár éven belül, hogy képesítés nélküli tanárok oktathatnak az iskolákban, mint ahogy arra volt példa az elmúlt évtizedekben. Illetve ez a gyakorlat most is megy fű alatt a PDSZ elnöke szerint, ugyanis sok iskolában - főképp a természettudományos tárgyaknál - még felsőoktatási képzésben résztvevő, érettségivel rendelkező hallgatókat ("kistanárokat") vetnek be tanárként.
(A Pécsi STOP hallott olyan esetekről, ahol a kistanárok már osztályfőnökséget is el kellett, hogy vállaljanak, mert annyira kevés a pedagógus az adott helyen - a szerk.)
Szűcs hozzátette, kisebb településeken az is előfordul már gy ideje, hogy egy adott tárgyat egy teljesen más szakos tanár kénytelen tartani, mivel az alacsony gyereklétszámból fakadó alacsony óraszám miatt egy szakos tanárnak nem éri meg ott dolgozni (ez a probléma is főképp a természettudományos tárgyakat szokta érinteni).
Szakiskolákban - amelyekkel megengedőbb a törvény - olyan is előfordul, hogy pedagógiai végzettséggel nem, de valamilyen előírt egyetemi végzettséggel rendelkező ember oktat tárgyakat - írt erről már tavaly a Magyar Narancs.
Szűcs Tamás kitért a bérek kérdésére is: mint elmondta, valóban 50 százalékos béremelést ígért a tanároknak a kormány, csakhogy ezt végül nem egyben, hanem részletekben kapták meg, és közben több olyan jogcímet (két-három szakos tanárok nagyobb alapilletménye, túlmunka díjazása, stb.) is eltöröltek, amikért a pedagógusok joggal várhattak addig pluszpénzt.
"A béremelés harminc százalékát olyan módon adták, hogy azzal párhuzamosan egy másik juttatást megvontak, ráadásul gyakorlatilag a kötelező óraszámot is felemelték. Én például a béremelés után másfél évig kevesebb pénzt vittem haza, hiszen az alapilletményem valóban több lett, de a jövedelmem nem. Aztán szépen lassan elkezdett emelkedni a bér, de összességében ma sem éri el az ötven százalékot az emelés mértéke"
- mondta el a lapnak a szakszervezeti vezető.
