Eddig 20 millióba fáj, de kerülhet 2,5 milliárdba is a társulási csikicsuki

A Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás a kistérségi ivóvízminőség javítás céljából jött létre Dombóvár és 12 további, környékbeli települési önkormányzat részvételével. Az ivóvízminőség-javító programot a Társulás közel 2,4 milliárd Ft összegű KEOP támogatás felhasználásával 2016-ra meg is valósította.

Emlékeztetőül: a bajok ősforrása, hogy a Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás által megvalósított KEOP-projekt közbeszerzési eljárásán nyertes ajánlattevővel kötött vállalkozási szerződés eredetileg a 61-es főút Attala és Dombóvár közötti, a projektben érintett szakaszának, valamint Kaposszekcső és Csikóstőttős területén az érintett állami utak teljes felületének helyreállítását tartalmazta. A kivitelező konzorcium viszont a vízvezeték cseréjét követően Dombóváron csak a munkálatok során megbontott útszakaszt aszfaltozta újra, a teljes helyreállítás nem történt meg.

Dombóvár polgármestere, Szabó Loránd az üggyel kapcsolatban leírta: megítélése szerint az érintett dombóvári útszakasz teljes útburkolat-helyreállításának elmaradása körül – elsősorban közbeszerzési szempontból – nem történt minden szabályszerűen. Továbbá méltánytalannak tartja, hogy Dombóvárt diszkrimináció éri, mivel a projektben hasonlóképpen érintett kaposszekcsői és csikóstőttősi útszakaszok esetében a társulás kontójára megtörtént az eredetileg is tervezett teljes útburkolat-felújítás.

Az ügyben szakértői vizsgálat folyt, amely szerint az átadás-átvétel és a szerződéses zárás időpontjában a kontraktus műszaki tartalma nem valósult meg, nem felel meg a valóságnak az átadás-átvételi jegyzőkönyv. Egy 13 napos késedelem miatt csaknem 64 millió forintos kötbérkötelezettsége keletkezett a kivitelezőnek, ám érvényesítésére a társulás nem intézkedett.

Az anyag megállapítja azt is, hogy a társulás elnökét személyes felelősség terheli az ügyben a társulási megállapodás be nem tartása miatt, mivel a társulási tanács előzetes döntése nélkül nem tehetett volna jognyilatkozatot és nem írhatta volna alá a szerződésmódosítást. Az elnök kezdetben Pintér Szilárd csikóstőttősi, majd Gelencsér István, Attala polgármester volt.

A vizsgálat során az azt végző kft. is rámutatott arra az összeférhetetlenségi helyzetre, amelyről korábban már írtunk: a Pintér Szilárd érdekeltségébe tartozó APIÉPKER alvállalkozója volt a kivitelező konzorciumnak, miközben ő maga a projektgazda tanács elnöke volt.

A társulás ügyéről itt olvashatsz bővebben.

A helyzet azóta csak furcsább lett. 2017 folyamán elvileg kivált a társulásból 12 önkormányzat, és annak 2018. január 1-jétől csak Dombóvár önkormányzata maradt a tagja. Mivel olyan megszűnési ok nincs, hogy a tagok száma egyre csökken, így ez alapján a helyi önkormányzatok által létrehozott társulás elvileg egy taggal is tovább működhet. A problémát az okozza, hogy a kiválás bejelentése és a Társulást 2017. őszén még képviselő alelnök Pintér Szilárd lemondása óta a Társulás semmilyen tevékenységet nem folytat, vagyis működésképtelen.

A Magyar Államkincstár (MÁK) törzskönyvi nyilvántartásában a 12 önkormányzat kilépését nem vezették át, tehát hiába történt meg a 12 önkormányzatnál határidőben (2017. július 1-je előtt) a jogszabályi feltételeknek megfelelő kilépési nyilatkozat elfogadása, ha a bejegyzésre alkalmas kérelemmel együtt nem jutott el az Államkincstárhoz. Mindennek lebonyolítása a Társulási Tanács képviseletére jogosult feladata lett volna, az pedig 2017. november végéig Pintér Szilárd, Csikóstőttős polgármestere volt. Jogi szempontból nézve a társulás a mai napig az eredeti 13 taggal működik, a MÁK és az irányító hatóság álláspontja is ez.

Ha az ügyben további intézkedések nem lesznek, úgy a projekt fenntartási kötelezettségének teljesítéséig, 2021. május 11-ig a társulás az eredeti létszámmal lesz nyilvántartva, de működni nem tud, mivel jelenleg nincs olyan személy, aki képviselné, és a Társulási Tanács sem tud ülésezni.

Ahhoz, hogy a társulás ismét működőképessé váljon, hogy a folyamatos, ismételt bírságolást elkerülhesse, szükséges az átalakítása és a kiválások pótlólagos bejegyeztetése a Magyar Államkincstárnál.

A MÁK és a kormányhivatal 16,5 millió forint bírságot szabtak ki, illetve a kilépett tagönkormányzatok a 2015. évre 3,1 millió forint hozzájárulással tartoznak a társulásnak. Tavaly október óta a MÁK Dombóvár önkormányzatát is bírságolja a költségvetéssel kapcsolatos adatszolgáltatások elmulasztása miatt, ennek összege eddig 1,5 millió forint. Dombóvár önkormányzata valamennyi esetben kérelmet nyújtott be a bírság összegének mérséklése érdekében, illetve az első határozat ellen bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, ez folyamatban van.

Dombóvár képviselő-testülete legutóbbi ülésén több lépést is tett a károk elhárítására. Lépéseket tettek a jogi helyzet helyreállítására és több személyt delegáltak az immár egyszemélyes társulásba.

A helyzet azonban így is számos veszélyt rejt. Nem tudni, hogy az állami szervek büntetései nyomán az adóhatóság lefoglalhatja-e a projekt során beépített közművek egy részét, és tagok némileg puccsszerű kiválása azt is eredményezheti, hogy az anyagilag egyébként nem túlságosan eleresztett tagoknak, de mind a 13 önkormányzatnak, vissza kell fizetnie majdnem két és fél milliárd forintot.

- Ez egy életveszélyes játék – mondta az ügyről Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere újságírók előtt. - Az egész járást padlóra küldheti, ha vissza kell fizetni az EU-s támogatást. Nem véletlen, hogy kezdetektől nem támogattam, hogy Pintér Szilárd legyen a társulás elnöke, mert szerintem se szaktudása, se tapasztalata nem volt a feladat ellátására, ráadásul közben a korrupció árnyéka is rávetült. Felelőtlenül rávitte a projekt településeit egy veszélyes útra, ami könnyen lehet, hogy szakadékba vezet.