Kiderült, hogy mi az, amiért a kint dolgozó magyarok hazajönnének
Az Egyensúly Intézet, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös kutatásuk nyomán összeállítottak egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amely a külföldön dolgozó magyarok egy részének hazacsábítását segíthetné.
Nincs könnyű helyzetben az a kormány, amely haza szeretné csábítani a külföldön dolgozó magyar munkaerőt, ugyanis a személyes interjúk során a kivándorlás okaként 70 százalékuk említette a kiszámíthatatlan magyarországi jövőt, 58 százalék a kedvezőtlen politikai helyzetet, 53 százalék a hazai mentalitást és 44 százalékuk az anyagi okokat.
Ezek pont azok a problémák, amelyek a magyar mindennapokat mérgezik, s tegyük hozzá, ennek javarészt a mostani kormány és politikai rendszer az oka. Vagyis amíg ezek a gondok nem oldódnak meg, nehéz hazacsábítani a magyarokat vagy növelni a visszatérők számát. Ám a kutatók szerint nem reménytelen a helyzet – írja a Népszava.
Az Egyensúly Intézet úgy véli, hogy az ENSZ adataira alapozott kutatás és becslés szerint az 1990-es rendszerváltáskor 400 ezer magyar élt külföldön, s ez a szám 770 ezer főre emelkedett 2023-ra. Jelenleg a magyar munkavállaló korú népesség 4,4 százaléka él külföldön; ez némileg meghaladja az uniós 3,3 százalékos átlagot, ugyanakkor alatta marad a régiós átlagnak – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója.
A legnépszerűbb munkavállalási célország Németország, ahol 220 ezer idehaza született magyar él, majd 80-80 ezer fővel Ausztria és Nagy-Britannia következik. Ezen munkavállalók hazahozatala azért sem egyszerű, mert a többségük – 72 százalékuk – jól érzi magát az új, választott országban, akár munkavállalóként, akár már állampolgárként. Az Egyensúly Intézet kutatói arra jutottak, hogy azon idősebb munkavállalókat lehet sikerrel hazacsábítani, akiket a gyerekeik már nem kötik választott országhoz, ugyanakkor idehaza még tudnának és akarnának dolgozni.
Csáberő lehet a karrierben való előrelépés, ugyanis ma még jellemzően a kivándoroltak a képzettségükhöz mérten egy fokozattal alacsonyabb presztízsű munkát végeznek, vagy ilyen beosztásban vannak.
A kutatócég trendelemzése szerint a következő öt évben a jelenlegi 770 ezres létszám 750 ezer főre csökken, ám hogy ez meg is valósuljon, a kutatók több javaslattal éltek a kormány felé. A külföldön élők nagyjából öthatoda nem, vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15-17 százalékuk azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5-10 évben hazaköltözik.
Az Egyensúly Intézet kérdőíves kutatásában a válaszadók 43 százaléka 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást, 35 százaléka kötelező 13. havi fizetést, 32 százaléka pedig a külföldi fizetés felét elérő magyarországi jövedelmet jelölt meg motiváló tényezőként kiemelt helyen a hazatelepüléshez; persze csak azok, akik ilyet egyáltalán fontolgatnak. A javaslatok között szerepel, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok is kapjanak egyszeri hazatérési és/vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Az állam emellett ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál – javasolja az Egyensúly Intézet.
