Mint ismert, repülőgépgyárat épít Pécsen a kecskeméti székhelyű Magnus Aircraft Zrt., az 5,16 milliárdos beruházáshoz a kormány gyorsan adott is nekik 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. A pécsi városvezetés az évtized beruházásának nevezte az ügyet (már tavaly élénk tárgyalások folytak a céggel), a tervek szerint kompozit anyagú kisrepülőgépeket fognak a baranyai megyeszékhelyen gyártani.

A Magyar Narancs cikke szerint azonban némi furcsaságok fedezhetők fel a cég mögött. A lap úgy értesült, 10 éve, a mostani cég egyik elődje idején két kisrepülőgép is lezuhant, négy ember halálát okozva. Ezt a jogfolytonosságot a Magnus nem ismeri el, ráadásul a milliárdos hazai és külföldi fejlesztések mögött a cikk szerint nem egyértelmű, hogy honnan lesz rá fedezet.

Nagy egymásba fonódások és a repülőgép-balesetek

A Magnus Aircraft Zrt. sztorija régebben kezdődött: 2004-ben a Kecskeméttől nem messze fekvő Ballószögön alakult a Corvus Aircraft Zrt., amely létrehozott egy kisrepülőgépet, a Corvus Corone-t. A céget akkor a cikk szerint Voloscsuk András (tulajdonos és mérnök) és Gecse Tamás vezette (mérnökök: S. Sándor, P. János).

2007-ben azonban két kisgépük is lezuhant, négy ember halálát okozva, a hatóságok a felelősséget a cégre hárították, valamint a NAV csalás miatt nyomozott náluk. Utóbbi miatt (a hatóság szerint fiktív számlákkal igazolták egy 400 millió forintos támogatás elköltését) 2011-ben végrehajtás indult a cég ellen, tervrajzokat és az eszközöket is lefoglalták. A repülőgép-balesetek közül az egyiknél, a bugacpusztai esetnél a vád az volt, hogy konkrétan a levegőben esett szét a gép. Ennek az ügynek a tárgyalása még mindig folyik, legutóbb nem jogerős felmentő ítélet született, ami ellen az ügyész fellebbezett súlyosításért. Voloscsuk András és két másik, azóta is a repülős cégeknél dolgozó mérnököt vádolnak a baleset miatt Kecskeméten a járásbíróságon.

2011-ben a volt ballószögi fideszes polgármester Katona Imre a bedőlő cég gyártását megmentendő megalapította a Corvus Hungary Kft-t. A Corvus Hungaryban Voloscsuk András nem lehetett tulajdonos a folyamatban lévő ügy miatt, de a családtagjai által alapított Aero Projekt Kft-n keresztül csatlakozott az új projekthez - mint ahogy a felszámolt cég több volt dolgozója is a cikk szerint.

A Corvus Hungary folytatta a repülőgépgyártást, közben a Corvus China is elindult, és mindeközben Voloscsuk elutasította azokat a vádakat, miszerint a Ballószögön zárolt mintegy egymilliárd forintot érő vagyonnal bármilyen visszaélés történt volna.

Közben a volt fideszes ballószögi polgármester Katona Imre más partnereket is keresett, így alakult meg a Corvus Hungary-ból a Magnus Engineering Kft., majd abból 2014-ben lett a Magnus Aircraft Zrt. Ez többek közt Katona Imre, Tarány Gábor és Boros László cége, Boros amúgy ebben és a Magnus Engineeringben is Boros a vezérigazgató.

Közben a repülőgépgyártás sem állt le, ám a Magyar Narancs cikke szerint hiába foglalta le a NAV 2011-ben a Corvus-gépek tervrajzait, a Magnus első gépe, a Fusion kísértetiesen hasonló lett az elődjéhez.

Ami nem is az elődje, legalábbis egy korábbi közleményben a Corvus Racerre (ilyennel repült Bessenyei Péter műrepülő is egy időben), mint "nagybátyra" hivatkoztak, de arra a kérdésre Boros László már nem válaszolt, hogy mennyiért vették meg a tervrajzokat.

Külföldi partnerek adják a tőkét

A cikk szerint egyébként az elmúlt évben összesen mintegy 12 milliárd forintra rúgó beruházást jelentett be a Magnus Aircraft (kettőt külföldön: Kínában és az Egyesült Államokban), egyet pedig itthon, ez a pécsi gyárépítés.

A Magyar Narancs szerint azon túl, hogy nem nagyon látszik, mire föl kaptak milliárdos segítséget itthon a magyar államtól (a cég jegyzett tőkéje 131 millió forint, bevételei pedig eléggé alacsonyak), azt sem tudni, hogy mi lesz a kecskeméti egységgel. Egy közleményben ugyanis még arról volt szó, hogy a bács-kiskuni megyeszékhelyen lévő gyárat 2018-ban 600 fősre bővítik, a pécsi alapkő-letételnél viszont arról volt szó, hogy a kecskeméti egységet felszámolják, Pécsen pedig csak 100 főre lesz szükség.

A cégtől a lap által felvetett dolgokat azzal cáfolták, hogy egyrészt a külföldi beruházásoknál a külföldi partnerek adják az önrészt. A cikkben szerepel, hogy az egyik, céghálóba tartozó cégnek eléggé megszaladt mostanában, egy másik, a Katona Imre érdekeltségébe tartozó Aerotech Engineering Repülőgépfejlesztő és Szolgáltató Kft. ellen viszont végrehajtást rendeltek el 2015-ben, másrészt pedig azzal álltak elő, hogy a sajtó rosszul értette a dolgokat.

Hogy a cég bírni fogja-e az évi 200 kisrepülő gyártását, valamint hogy lesz-e ekkora mennyiségnek felvevő piaca, arról Boros László vezérigazgató nem akart konkrétumokat elárulni a lapnak. Csupán annyit mondott: "A továbbiak egyedi igényektől függenek".