Határozatot hozott a kormány egy 2013-as tervről, mely a hangzatos Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv névre hallgat.

A dokumentum szerint a külföldi energiafüggőséget a hazai ásványianyag (például szén) felhasználásával lehet csökkenteni, természetesen a kor technikai és környezetvédelmi kívánalmainak figyelembe vételével. Ezek mellett a geotermikus és szénhidrogén-ásványkincsről is értekeznek a csalakvési tervben. A munkában továbbá az is olvasható, hogy a bányászat újraindítása a leszakadó egykori bányavidékeket is fellendítheti.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében az innovációért és technológiáért felelős miniszternek (ez Palkovics László korábbi oktatási államtitkár) meg kell vizsgálnia többek közt a hazai szénbányák újranyitásának lehetőségeit, de a geotermikus energia és a szénhidrogének kitermelését is át kell tekintenie.

Mindezeket úgy, hogy azok kitermelése költséghatékony és környezetkímélő legyen. A kormány ezen intézkedésektől azt várja, hogy ezzel az energiafüggőség csökkenése mellett nőni fog a külkereskedelmi mérleg, de új munkahelyeket is lehet teremteni, beszállítói láncolatokat kialakítani, plusz a leszakadt bánya- és iparvidékek szociális és gazdasági életét is rendbe lehet tenni.

Ezek mellett az innovációs miniszternek össze kell majd dugnia a fejét a pénzügyminiszterrel is, hogy az alapkutatásoknak mekkora a költségvetési igénye, de a bányavállalkozók közterheit és a bányajáradék számításának egyszerűsítésére is javaslatot kell tenniük. Mindemellett a bányászati múzeumok támogatásának rendbetétele is az innovációs miniszter feladata lesz.

A felülvizsgálatokra idén őszi és 2019 év eleji dátumokat kapott Palkovics, de például a szénbányák újranyitásáról 2020. február 28-ig van lehetősége vizsgálódni.

Négy éve már nekibuzdult a kormány - de hamar elfogyott a lendület

Az elgondolás megsüvegelendő, azonban egyszer már megpróbálkozott valami hasonlóval a kormány még 2014-ben, főleg a szénbányászatért voltak oda látványosan.

Akkor az ország három szakképző intézményében vájáriskolát indítottak újra, csakhogy kettő pár éven belül - ebből az egyik a komlói - rövid úton kifulladt, mert a diákok sorra hagyták el az osztályt.

Az uránbányászat újraindítása is téma volt az elmúlt években, ám végül a Wildhorse és az utána következő állami háttérrel is rendelkező cégek nem álltak neki a kitermelésnek. Ráadásul a Wildhorse egy időben a szén felszín alatti elgázosítását (UCG) is tervezte, mint környezetileg kevésbé megterhelő kitermelési módot, de végül abból az üzemből sem lett semmi a máza-szászvári szénmezőn.