Elnéptelenedő vidék: megint a gombhoz varrja a kormány a kabátot
Magyarország településeinek 90 százalékát az 5000 lakos alatti községek és kisebb falvak teszik ki, a kormány nekik segítene azzal, hogy a családok otthonteremtési kedvezményét megemelné. Ez szép, de normális munkalehetőség, közlekedés, és egészségügyi ellátás sem ártana.
A héten jött elő a farbával a kormány, hogy az 5000 fő alatti települések esetén megemelné a családoknak szóló otthonteremtési kedvezményt (csok), hogy ezzel is megpróbálja megállítani a vidéki népesség kihalását. A magyar településhálózat jó 90 százalékát egyébként az ilyen jellegű települések teszik ki.
Az elgondolás elsőre üdvösnek hangzik, ám kissé továbbgondolva már megint csak az jön le, hogy ismét a gombhoz próbálják a kabátot odavarrni, és nem fordítva.
Jelenleg ugyan még csak nagy vonalakban létezik az elgondolás, ám az már most látható, hogy az 5000 fő alatti települések lakosai jól járhatnak a csokkal, mert az ilyen jellegű helyeken pár millió forintért mennek az ingatlanok. Az is előfordulhat - ahogy erről a Napi.hu-nak beszélt egy elemző -, hogy akár önrész nélkül is tudnak ingatlant vásárolni.
Ám arról egyelőre semmi hír sincs, hogy mit fog tenni a falvakba érkező népesség. Mert hogy ezen településeken ahogy csökken a lélekszám, úgy csökken a munkalehetőségek száma is.
Vagyis a csok kedvezményének növelése mellett/előtt nem ártana egy világos és viszonylag gyors módon beüzemelhető koncepció arra, hogy a kistelepüléseken élőknek hogyan lehetne normális - vagyis nem közmunka - megélhetést és munkát biztosítani helyben. Vannak előremutató települések, mint a borsodi Hernádszentandrás, vagy a baranyai Cserdi - hogy hirtelen az ország két végéről hozzunk példát -, de sajnos nagyobbrészt csak az apátia a jellemző légkör a falvakban.
Ha valamely nagyobb város, ne adj isten megyeszékhely közelében áll a falu, akkor még szerencséje van a kiköltöző új lakosoknak, mert könnyen elérheti a városi munkahelyeket. Ám a bejárásnak is van időkorlátja, a két óra buszozásra, autózásra lévő településre már nem olyan szívesen utazik reggel és este az ember, mint mondjuk egy fél órányi távolságra lévő helyre. Már ha jön a busz, vagy vonat.
Februárban vizsgáltuk a pécsi munkahelyekre bejáró esetlegese vidéki munkavállalók tömegközlekedési lehetőségeit, a helyzet eléggé elszomorító volt: Orfűről reggel 6 előtt Pécsre bejutni például elég necces, de Bodáról sem leányálom: pedig mindkét település 20 kilomteren belül fekszik a megyeszékhelytől.
Nem egyszerű a munkás élete, ha Pécsre jár dolgozni, de nem ott él és nincs autója
A falvak fejlesztésével párhuzamosan tehát a közlekedési infrastruktúrát és a közösségi közlekedés menetrendjét sem ártana gatyába rázni. Erre egyébként a baranyai fideszes megyei közgyűlési elnök nemrég rá is döbbent, miután körbejárta Baranyát és a polgármesterek elmondták, hogy mi is a baj.
Már a megyei elnök szerint is keserves eljutni Baranya több részéről Pécsre
A fideszes megyei közgyűlési elnök szerint is eléggé rossz a tömegközlekedési kapcsolata Baranya településeinek több mint kétharmadának Pécs felé, emiatt pedig a munkalehetőségek is nagyon zsugorodnak azokon a környékeken.
És bár ugyan lehet hallani, hogy a kormány párhuzamosan már elkezdett gondolkodni a Modern Falvak Programon (amivel az itt felvetett problémákat kívánja orvosolni), és szeretnék azt 2020-ra, vagy hamarabb beindítani. Elnézve a nagy testvér Modern Városok Program lendületét, több fejlesztésből csak választási ígéret lesz 2022-ben.
Csak addigra még kevesebb lesz a lélekszám, főleg azokon a településeken, ahol már több éve nincs helyben orvos - Baranyában vannak olyan községek, ahol 14 éve csak úgy látnak háziorvost, hogy az valamely más településről jár át helyettesíteni.
